Where are you? 2.rész

   

*Qri Szemszög*
Rémülten bámultam támadóm arcát, s nem tudtam mi tévő legyek. Képtelen vagyok szembe szállni vele, ugyanis tisztában vagyok azzal, hogy ő sokkal erősebb nálam. A távolból közeledő ember alakja egyre jobban látszódott. 
    Reménykedtem benne, hogy Kyung, vagy Zico az és épp értem jön, azonban be kellett látnom, hogy ez nem egy tündérmese. Itt nem fog jönni a szőke herceg fehér lovon. A perverz vendég éhes pillantásokkal beharapta alsó ajkát, majd közeledni kezdett felém, így engem teljesen a falhoz préselt.
- Kérem engedjen el! - ordítottam el magam mire befogta a szám, de addigra oda ért az az ember akit nem régiben észrevettem és lelökte rólam támadóm.
- Hogy lehet valaki ennyire gerinctelen féreg - szűrte dühösen fogai közt, aztán bemosott neki egy nem épp aprót. Hirtelen mozdulattal megragadta karom és egy kocsihoz rohant velem. Nem tudtam mi tévő legyek, de annak ellenére, hogy megmentett nem kéne megbíznom benne. Arra kérlelt, hogy szálljak be járművébe, viszont én ettől tartottam. Ekkor megcsörrent a telefonom én pedig azonnal felvettem. 
- Qri, hol vagy már? Zico itt már beszunyált mellettem - szólt bele türelmetlenül Kyung. 
- Már kinn vagyok, csak történt egy, s más. Milyen kocsival is vagytok? - érdeklődtem meg faképnél hagyva a megmentőm, de még előtte némán odasúgtam, hogy köszönöm, 
- A Hyundai-ommal, fel fogod ismerni - jelentette ki határozottan.Serényen kerestem az autót mire lámpa villanásra lettem figyelmes és ekkor lett meg az autó. Gyorsan oda siettem, majd mikor kinyitottam az ajtót láttam, hogy a volánnál Kyungie ült mellette pedig Jiho bóbiskolt el. Roppant édes fejet vág miközben szundikál, meglátszik hogy idol.  Hisz a hírességeknek 0-24-ben jól kell festeniük. Igyekeztem nagy zajongás nélkül becsukni az ajtót és hátul beszállni, mert  mégsem kéne a szöszke gyereket felkelteni. Útnak indultunk a lámpa fényes utcákon keresztül, én pedig az ablaknak nekitámasztva fejem bámultam a kivilágított épületeket. Vajon apa merre jár? Mit csinál? - futott át az agyamon, majd inkább másra tereltem gondolataim. Vennem kell egy lakást. Tudom, a fiúk azt mondták maradjak, de mégis nekik is jobb ha magam látom el magam. Igyekezni fogok, hogy le tudjak róluk minél előbb kattanni, ellenben ez nehéz lesz olyan helyzetben mint most.
- Ébresztő - keltegette Kyung Zicot mire ő nyűgösen dörmögött valamit, majd pár pillanat után kivánszorgott az ülésből. Megköszöntem nekik, hogy gondomat viselik, azonban nem hagytam csak ennyiben, hanem emellett még vacsorát is csináltam és rendet raktam. Máshogy nem nagyon tudom visszafizetni a kedvességüket. Ez persze nekik is jó volt, mert szóvá is tették, hogy jobban esik ennyi hajtás után házilag csinált ételt enni mint valami boltit, vagy rendeltet. 

 *pár nappal később*
 
A támadás utáni napon szerencsémre lecsitultak valamennyire a dolgok, de minden nap rettegtem, hogy ismét betér hozzánk ez a vendég és legközelebb nem csak ennyivel úszom meg. A fiúkkal igen csak össze szoktunk, de ennek ellenére serényen gyűjtögettem a saját otthonra. Édesapám azóta sem jelentkezett és telefonját nem veszi fel. Ez mondjuk nagyon idegesít, legalább annyit mondjon hogy ne aggódjak vagy bármi. Végül is a lánya vagyok vagy mi a szösz.
- Qri a nappaliban volt egy tábla csokoládé, esetleg nem tudsz róla? - kérdezte a fejét vakarva Zico mire egy nemet adtam válaszul. Segítettem neki keresni, bár egy csoki ha eltűnik nincs sok remény a megtalálásra, mert valószínűleg valaki megette. Épp a konyhai polcokban, illetve a hűtőbe néztem be mikor a pulton megcsörrent Kyung telefonja ismeretlen számon. Sietve odavittem hozzá a telefont, majd mikor felvette én kimentem tovább keresni a csokit ami végül a fagyasztóban volt, hogy miért jó kérdés. Belenyomtam Zico kezébe aki ennek örömére átölelt, amitől kissé zavarba jöttem. 
- Na, ha már így megtaláltuk együk meg - nyomtam a kezébe ő pedig tört nekem a jég hideg édességből. Mialatt jóízűen falatoztunk egy  beszélgettünk és kacagtunk egymás poénjain mikor Kyung kissé nyugtalan arccal jött ki a szobából.
- Zico, beszélnünk kell. Azonnal! ~